A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető részletesen kibontják a felerősödött ellentéteket.
Az ESG befektetéseik területén rengeteg az érdekelt fél. A jelenleg kifejezetten erős konfliktusok főszereplői azonban az USA legnagyobb alapkezelőinek egy része, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt.
Az alapkezelők közül többen is jelezték a 2022-es éves jelentéseikben, hogy pénzügyi és reputációs kockázatot jelent számukra az ESG-befektetésekkel kapcsolatos negatív hangulat. Több nagy név is negatívan látja az ESG-ellenes hangok felerősödését, amely elsősorban a republikánus politikai vezetéshez köthető.
A jelenleg kormányon lévő Demokrata Párt lelkes támogatója az ESG-mozgalomnak. A pénzügyi szektor szereplőit is arra ösztönzi, hogy vegyék figyelembe a környezeti szempontokat a befektetési portfóliójuk kialakításakor. Joe Biden elnök is hangos támogatója ennek a jelenségnek, a közeljövőben pedig kikötné az USA-ban található nyugdíjalapoknak, hogy konzisztensen vegyék alapul az ESG-szempontokat. Ilyen értelemben a demokraták és a fent említett pénzügyi szereplők egy oldalon vannak, és támogatják az ESG-t.
A republikánus oldal viszont mereven ellenzi ezt az ESG-t. Az azt támogató mozgalmat „woke kapitalizmusnak” nevezi. Implikálják azt is, hogy az ESG-befektetések csupán egy hóbortot jelentenek. Szerintük a világ legnagyobb pénzügyi vállalatai saját előnyükre fordítják, miközben ezáltal veszélyeztetik az ügyfeleik pénzét, és megfosztják őket a lehető legnagyobb hozamok realizálásától.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogyan alakult eddig, és milyen irányba mehet a későbbiekben a fenntarthatósági befektetésen alapuló diskurzusuk.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
A megújuló energia termelésének és felhasználásának kihívásairól is érdekes szakértői vita zajlott múlt héten a budapesti ESG Summit konferencián.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
Olcsóbbá válik az állam működése azzal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és szervezetei megvásárolták a komplexumot.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
